A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. 1956-1960 között a budapesti Képzőművészeti Gimnázium diákja volt. 1962-ben került a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kádár György tanítványaként végzett 1968-ban. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban és Itáliában. 1967-től egyéni (BME Kollégiuma, Stúdió Galéria, Bartók 32 Galéria, Atrium Hyatt, Csepel Galéria, EveArt Galéria, Karinthy Szalon, Műcsarnok, Tihany, Fonyód, Esztergom, Kaposvár, Balassagyarmat, Nyíregyháza, Zürich, Németország stb.) és csoportos (Műcsarnok, Vigadó Galéria, Csontváry Terem, Újpesti Galéria, Budapest Galéria, Veszprém, Miskolc, Szeged, Debrecen, Eger, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szekszárd, Esztergom, Jesolo, Nápoly, Mödling, Bécs, Hamburg, Berlin, Bergen, Vancouver, London, Párizs, stb.) tárlatokon szerepelt. Díjak: 1969-72 között Derkovits-ösztöndíj; SZOT-díj; FKS pályázati díjak; a Fővárosi Tanács díja; a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat díja; az Egri Akvarell Biennále díja; a Debreceni Nyári Tárlat díja; Munkácsy-díj; a Vásárhelyi Őszi Tárlat díja; Tornyai-plakett. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke. Többszöri stílusváltást követően 1977 körül talál magára. Eleinte Bernáth Aurél, később Domanovszki Endre, Kokas Ignác és Kondor Béla művészete befolyásolta. Drámai hangoltságú, erőteljes szín és formaritmussal épített képein napjaink időszerű problémáiról vall. Fő műfaja a figurális kompozíció, de jelentősek látomásos elemeket tartalmazó tájképei is. Festészetének egyik meghatározója az európai keresztény hagyományokhoz való tartozás, képeinek kiindulópontja mindig az ember. Jó képességű litográfus. Számos monumentális alkotás fűződik nevéhez. (K.E.: Műv. 1985/8, MÉ, L.S.: Műv. 1989/3, R.G.: Műv. 1990/2)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  1968-ban végzett a főiskolán Kádár György osztályán. Tanulmányúton Jugoszláviában, Romániában, a Szovjetunióban és Olaszországban járt. 1967-ben a Műszaki Egyetemen, 1975-ben Dunaújvárosban, Dorogon és Nagybátonyban jelentkezett önálló kiállításokkal. 1975-ben Franciaországban mutatkozott be. 1969-1972-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke. - Drámai hangoltságú, erőteljes szín- és formaritmussal épített képein napjaink időszerű problémáiról vall. Fő műfaja a figurális kompozíció, de érdekesek látomásos elemeket tartalmazó tájképei is. Jó képességű litográfus. 1981-ben Munkácsy-díjat kapott. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Krunák Emese: A színek bűvöletében. Szentgyörgyi József festészetéről. Művészet, 1985. 8.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. 1956-1960 k. a bp.-i Képzőművészeti Gimnázium diákja volt. 1962-ben kerül a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kádár György tanítványaként végez. eleinte Bernáth Aurél lírai, később Domanovszky Endre, Kokas Ignác és Kondor Béla művészetet befolyásolja. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban és Itáliában. Országos és külföldi tárlatokon szerepelt. 1969-1972 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke. Többszöri stílusváltás után 1977 k. talál magára. Drámai hangoltságú, erőteljes szín és formaritmussal épített képein napjaink időszerű problémáiról vall. Fő műfaja a figurális kompozíció, de jelentősek látomásos elemeket tartalmazó tájképei is. Jó képességű litográfus. 1981-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. (K. E.: Műv.-1985/8, MÉ)
• Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek:
  Festő, Munkácsy-díjas. 1968-ban végzett a főiskolán Kádár György osztályán. Tanulmányúton járt Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Olaszországban. 1968 óta szerepel a nyilvánosság előtt, művei helyet kaptak a magyar művészet több külföldi bemutatóján is. Eddig 10 egyéni tárlata volt, a legjelentősebbek a Stúdió Galériában (1977), a Műcsarnokban és Tihanyban (1979), valamint Kaposvárott (1984). 1969-1972-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1981-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1974-1977 között a Stúdió elnöke volt. - Drámai hangoltságú, erőteljes szín- és foltritmussal épített képein napjaink aktuális problémáiról vall. Fő műfaja a figurális kompozíció, der érdekesek látomásos elemeket tartalmazó tájképei is. 1984-ben hatrészes nagyméretű üvegablak-kompozícióját helyezték el az Országos Traumatológiai Intézet bejáratánál. A festészet mellett egyedi és sokszorosított grafikával is foglalkozik.