Kategóriák

paypal-logo

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Művész adatlap

Művész neve: Bornemissza László (Bornemisza)
Születési idő: 1916
Születési hely: Tiszadada
Halálozási idő: 1995
Halálozási hely: Budapest
Alkotásainak száma: 1  db

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. A krakkói Festészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1945 után egy ideig a Képzőművészeti Alap munkatársaként dolgozott. Tanulmányúton járt Lengyel- és Olaszországban, Finnországban. 1965-1966-ban Skandináviában tartózkodott ösztöndíjasként. Évekig a kecskeméti művésztelep aktív tagja volt. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, a Lengyel Kultúra kiállítótermében, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, Egerben, Pécsett, Szegeden, Lengyel-, Finn-, Svéd- és Olaszországban, az USA-ban, Hollandiában és az NSZK-ban. Posztimpresszionista kezdetek után az 1960-as években alakította ki egyéni stílusát, melyet Breughel, Bosch, valamint Ensor művészetének modern változataként emlegetnek. Alkotásait több hazai (Magyar Nemzeti Galéria, Miskolc, Debrecen) és külhoni (Helsinki, Lublin) múzeum őrzi. (MÉ, KM, T.A.: Műv, 1962/4, Műv. 1963/8, L.Gy.: Műv. 1970/2)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. A krakkói Festészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1945 után egy ideig a Képzőművészeti Alap munkatársaként dolgozott. 1965-1966-ban Skandináviában tartózkodott ösztöndíjasként. Önálló tárlatokkal mutatkozott be Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, a Lengyel Kultúra kiállítótermében, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, Egerben, Pécsett, Szegeden, Lengyel-, Finn-, Svédországban és Itáliában, az USA-ban, Hollandiában és az NSZK-ban. Posztimpresszionista kezdetek után a 60-as években alakította ki egyéni stílusát, melyet Breughel, Bosch, valamint Ensor művészetének modern változataként emlegetnek.(MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára

Előbb irodalmárnak, költőnek készült. Megindítója és szerkesztője volt a Kelet Népének. A háború előtt néhány esztendőt Lengyelországban töltött, itt kezdte el művészi tanulmányait a krakkói festészeti akadémián. 1945 után egy ideig a Képzőművészeti Alap munkatársaként dolgozott. 1965-1966-ban hosszabb időt töltött ösztöndíjjal Skandináviában. Itthon Hódmezővásárhelyt (1957), Debrecenben (1958, 1960), a Lengyel Kultúra kiállítótermében (1962, 1969), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1966), Szegeden (1967, 1976). Pécsett (1969), Miskolcon (1972) és Egerben (1974), külföldön Lengyelországban (1970), Hollandiában (1973), az USA-ban (1973-1974) és az NSZK-ban (1975 mutatkozott be önálló tárlatokkal. - Posztimpresszionista kezdetek után a hatvanas években alakította ki egyéni stílusát, melyet kritikusai Breughel, Bosch, Ensor művészetének modern változataként emlegetnek. Úgyszólván alapmotívumként vonul végig képein a groteszk iránti vonzalom, amely hol játékossá, csipkelődővé szelidül, máskor társadalomkritikai ihletésű, sőt tragikus színezetű. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

Előbb irodalmárnak, költőnek készült. Megindítója és szerkesztője volt a Kelet Népének. A háború előtt néhány esztendőt Lengyelországban töltött, itt kezdte el művészi tanulmányait a krakkói akadémián. Neve 1945 után lett ismertté idehaza, egy ideig a Képzőművészeti Alap vezető munkatársaként dolgozott. 1965-1966-ban hosszabb időt töltött ösztöndíjjal Skandináviában. Itthon Hódmezővásárhelyen (1957), Debrecenben (1958, 1960), a Lengyel Kultúra kiállítótermében (1962, 1969), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1966), Szegeden (1967, 1976). Pécsett (1969), Miskolcon (1972) és Egerben (1974) és Veszprémben (1978), külföldön pedig Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában, az NSZK-ban és az USÁ-ban mutatkozott be önálló tárlatokkal. - Posztimpresszionista kezdetek után a hatvanas években alakította ki egyéni stílusát, melyet kritikusai Breughel, Bosch, Ensor művészetének modern változataként emlegetnek. Alapmotívumként vonul végig képein a groteszk iránti vonzalom, amely hol játékossá, csipkelődővé szelidül, máskor társadalomkritikai ihletésű, sőt tragikus színezetű. Ars poetikája a játékban való hit.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

1940-45: Irodalmi próbálkozások után 30 évesen döntött a festői pálya mellett, amelyre lengyelországi katonáskodása idején - haditudósítóként szolgált Lembergben - önképzés útján, majd a krakkói akadémiát látogatva készült fel; 1946-52 között Debrecenben a város közművelési apparátusának munkatársa, a Képzőműv.-ek Szabad Szakszervezetének alapító tagja; 1952-60-ban Bp.-en a MNMA szaktanácsadója; 1961-től szabadfoglalkozású képzőművész. Tanulmányutak: 1960: Lengyelország, 1962: Olaszország, 1964: Finnország, 1965-66: egyéves svéd kormányösztöndíjat nyert. Bp.-en és Kecskeméten dolgozott.<br /> Posztimpresszionista indulás után nyugat-európai élményeinek inspirációjára egy vizionárius szemlélettel dúsított, ironikus vénájú piktúrát kísérletezett ki, amellyel egy csapásra a 60-as évek magyar művészetének élvonalába emelkedett. Képei a képzelet és a realitás ötvözetei, olyan látomások, melyekben az élmény, a fantázia, az emlékezet és a tárgyi valóság egyként szerephez jut. A kompozíciók hangulata tartalmi egységét Bormenissza László egyéni filozófiával átitatott moralista alapállása, ill. a groteszk iránti vonzalma biztosítja, amely hol játékossá, csipkelődővé szelidül, máskor társadalomkritikai ihletésű, tragikomikus, sőt tragikus színezetű. Sajátos felfogású, a vonalakat hálószerűen összefogó, artisztikus tollrajzai révén mint illusztrátor is komoly sikereket aratott.<br /> Ek: 1956: Bányász Műv. H., Komló; 1957: Tornyai J. M., Hmvhely; 1958: Déri M., Debrecen; 1960: M. Zamek. Lublin; Déri M., Debrecen; 1962: Fészek Klub (kat.); 1964: Taidehalli, Helsinki; 1965: Djurgarden G., Stockholm; 1966: Konsthalli, Uppsala; KKI Kt (gyűjt., kat.); 1968: KS-G., Lund; 1969: McCaffery G. (Kepner Ritával), Washington; Képcsarnok, Pécs; Lengyel Kultúra H.; 1970: G. d'Arte Arno (Pekáry Istvánnal és Molnár G. Pállal), Firenze; 1972: Szőnyi T., Miskolc; 1973: G. Ina Broerse, Amszterdam; McCaffrey G., Los Angeles; 1974: Rudnay T., Eger; McCaffery G., Los Angeles; 1976: G. Hoffmann, Köln; 1976: Gulácsy T., Szeged; G Hoffmann, Köln; 1980: G. Capa, Athén; 1981: G. Brueghel, Venlo (B); 1983: G. Hoffmann, Köln; 1985: ART 16 '85, Basel; Csontváry T.; Schloss Windelsbach G., Stuttgart; 1987: Dési Hubert T., Veszprém.<br /> Vcsk: 1955: 6. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1959: 7. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1962: 9. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1977: Festészet '77, Műcsarnok; 1988: Tavaszi Tárlat, MKISZ, Műcsarnok.<br /> MK: Amos Andersen M., Helsinki; Déri M., Debrecen; Herman O. M., Miskolc; Kunstm., Helsinki; MNG; M. Zamek, Lublin.<br /> Irod.: Tóth E.: Bormenissza László, Alföld, 1958/3.; Artner T. (kat., bev. tan., Fészek Klub, 1962); Tasnádi A.: Bormenissza László kiállítása, MŰV, 1962/4. ; Tasnádi A.: Bormenissza Lászlóról, MŰV, 1963/8.; Németh L. (kat., bev. tan., KKI, 1966); Szabó Gy.: Bormenissza László világa, ÉS, 1966. dec. 29.; Furkó Z.: A képi felépítés funkciója Bormenissza László festészetében, M. Ép., 1967/2.; László Gy.: Bormenissza László képeiről, MŰV, 1970/2.; Tasnádi A.: Bormenissza László, Bp., 1987 (illusztrált tan. magyar és német nyelven); Tasnádi A.: Barlangrajzok a XX. századból, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1966; Szabó L.: Bormenissza László (kézirat), 1998. (T. ATT.)