A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Pályáját kőfaragó segédként kezdte, majd festeni tanult itthon, a Mintarajztanodában és Bécsben. Münchenben az akadémián Seitz volt a mestere, Budapesten pedig a Benczúr-mesteriskolában folytatott stúdiumokat. 1885-ben illusztrációkat küldött Szerbiából a Vasárnapi Újságnak. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban. "Spiritista" című első munkáját a Kunstvereinben mutatta be. 1891-től a budapesti Műcsarnoknak volt egyik közkedvelt törzsvendége. 1906-ban és 1911-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1908-ban és 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1922-ben az Ernst Múzeumban, 1931-ben pedig a Műcsarnokban volt koll. kiállítása. Kisméretű, színdús életképeivel és vásári jeleneteivel széles körökben vált ismertté. Több munkája a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Történelmi Képcsarnokban található. Kitűnő mesterhegedűket készített. (Éber, ML, L-MMM, Új idők Lexikona)
Magyar festők és grafikusok adattára
Bécsben, Münchenben és Budapesten tanult l'Allemand, Leitz, majd Benczúr mellett. Tanulmányutakat tett Német- és Olaszországban. Gyűjteményes kiállításai voltak Budapesten 1900, 1906, 1912, 1919, 1922, 1931-ben, Frankfurtban 1928-ban. 1888 óta állított ki. Kicsiny méretű, élénk vásárjeleneteivel tette nevét ismertté és ezekkel új egyéni és hazai hangot ütött meg az impresszionizmusban. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Pályáját kőfaragó segédként kezdte, majd festeni tanult Bécsben, Münchenben és Budapesten Benczúr Gyulánál. Tanulmányúton járt Német- és Olaszországban. Kicsiny méretű, élénk színű vásári jeleneteivel széles körökben vált ismertté. 1909-ben a Műcsarnokban, 1906-ban, 1911-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1908-ban és 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1922-ben az Ernst Múzeumban, 1931-ben a Műcsarnokban volt koll. kiállítása. Több képe a MNG-ban és a MTK-ban található. Kitűnő mesterhegedűket készítette. (Éber, ML)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő. Pályáját kőfaragósegédként kezdte, majd festeni tanult Bécsben, Münchenben és Bp.-en. Kisméretű, élénk színességű vásári jelenetei korábban népszerűvé váltak. Műveiből kollektív kiállítást rendeztek a Könyves Kálmán Szalonban (1906, 1911), a Nemzeti Szalonban (1908, 1919Ö, az Ernst Múzeumban (1922), a Műcsarnokban (1931). Számos műve (Vasárnap délután, Cigányvásár Kecskeméten, Falusi út, Debreceni vásár, stb). a Nemz. Gal.-ban, Önarcképe a Történelmi Képcsarnokban van. Ezermesterként sok mindennel foglalkozott, kitűnő hegedűket készített.
Művészeti lexikon I-II.
Előbb kőfaragó volt, aztán festeni tanult Bécsben. Münchenben és Budapesten, kicsiny méretű élénk színű vásári jeleneteivel (Hetivásár, Csirkéskocsi stb.) széles körökben vált népszerűvé.