Az Ön kosara üres
Kategóriák
Művész adatlap
| Művész neve: | Parobek Alajos |
| Születési idő: | 1896 |
| Születési hely: | Szeged |
| Halálozási idő: | 1947 |
| Halálozási hely: | Szeged |
| Alkotásainak száma: | 1 db |
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. 1914-15-ben a nagybányai festőiskolában Ferenczy Károly és Thorma János festőművészek irányításával képezte magát. Párizsi, valamint müncheni útjai során szenvedélyesen tanulmányozta a spanyol és a németalföldi mesterek alkotásait. Egy ideig a bicskei művésztelep tagja volt. 1922-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban pedig az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. 1924-ben visszatért Szegedre. Kizárólag figurális képeket festett, mozgalmas paraszt jeleneteket, karakterisztikus portrékat. A Szinyei Társaságtól több ízben kapott dicsérő elismerést. Több műve a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az 1926-ban festett tekintélyes méretű "Sztrájk" című alkotása a Legújabbkori Történeti Múzeumba került. (Éber, ML, SzZ-SzK)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. 1914-15-ben a nagybányai festőiskolában Ferenczy Károly és Thorma János festőművészek irányításával képezte magát. Párizsi, valamint müncheni útjai során szenvedélyesen tanulmányozta a spanyol és a németalföldi mesterek alkotásait. Egy ideig a bicskei művésztelep tagja volt. 1922-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban pedig az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. 1924-ben visszatért Szegedre. Kizárólag figurális képeket festett, mozgalmas paraszt jeleneteket, karakterisztikus portrékat. A Szinyei Társaságtól több ízben kapott dicsérő elismerést. Több műve a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az 1926-ban festett tekintélyes méretű "Sztrájk" című alkotása a Legújabbkori Történeti Múzeumba került. (Éber, ML, SzZ-SzK)
Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Réti István volt a mestere. Párizsi és müncheni útjai során szenvedélyesen tanulmányozta a spanyol és a németalföldi festők alkotásai. Tanulmányai után 1924-ben tért vissza Szegedre, a Nemzeti Szalonban, és az Ernst Múzeumban történt szerepléseit követően. Kizárólag figurális képeket festett, mozgalmas paraszt jeleneteket, karakterisztikus portrékat. Cigányok c., Önarckép c., a Kártyázók c., Dózsa harcosa c. művei és a Sztrájk c. képének nagy olajvázlata a Móra Ferenc Múzeum tulajdonában vannak. Az 1926-ban festett tekintélyes méretű, befejezett "Sztrájk" című alkotása 1960-ban a Legújabbkori Történeti Múzeumba került. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.
Művészeti lexikon I-II.
Festő. A bpesti képzőművészeti főiskolán Réti Istvánnál és a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károlynál és Thorma Jánosnál tanult. A bicskei művésztelep tagja volt. 1922 januárjában a Nemzeti Szalónban és 1923. az Ernst-múzeumban gyüjt. kiáll. rendezett. A Szinyei-Társaságtól több ízben kapott dicsérő elismerést.