Festmenyek.hu+(3630)1999-441

Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a tanárai. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban. A nagybányai festőkolónián is folytatott művészi stúdiumokat. A plein airben jelentkező fény- és színproblémák iránti érzékenységet mesterétől, Ferenczytől sajátította el. A nagybányai eredmények kamatoztatása Dinnyés művészi kibontakozásának alapjaivá vált és a Tiszatáj helyi karakterét megragadó festészete ebben gyökerezik. Budapesten állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a bécsi Sezessionban. 1919-ben Szegeden telepedett le, ahol több kiállítása volt. 1927-ben kollektív bemutatója volt a Nemzeti Szalonban. Képeinek témái Szegedhez és közvetlen környezetéhez kötődnek: a mély fekvésű Alsóváros parasztházai, a nádasoktól övezett Rókus-tó és a festői Móraváros egykori tanyái gyakran kerültek vásznaira. A városrészleteken kívül szeretettel jelenített meg egy-egy öreg munkást, de az itteni paprikahasító asszonyokat is gyakran megfestette. A '30-as évektől elvontabb, zaklatottabb, misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Emlékkiállításokat a Magyar Nemzeti Galériában, a szegedi Művészklubban és a Móra Ferenc Múzeumban rendeztek számára. Több alkotása található a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. (ML, Éber, Sz.Z.: Műv. 1973/8, Szuromi Pál)

Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte. Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a tanárai. A nagybányai művésztelepen is megfordult. A plein-air-ban jelentkező fény- és színproblémák iránti érzékenységet Ferenczy Károlytól sajátította el. A nagybányai eredmények kamatoztatása Dinnyés művészi kibontakozásának alapjaivá vált és a Tiszatáj helyi karakterét megragadó festészete ebben gyökerezik. Budapesten állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a Bécsi Sezessionban. 1919-ben Szegeden telepedett le, ahol több kiállítása volt. 1927-ben kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Képeinek témái Szegedhez kötődnek: a mély fekvésű Alsóváros parasztházai, a nádasoktól övezett Rókus-tó és Móraváros egykori tanyái gyakran kerültek vásznaira. A városrészleteken kívül szeretettel jelenített meg egy-egy öreg munkást, de az itteni paprikahasító asszonyokat is gyakran megfestette. Emlékkiállításokat a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Művészklubban és a Móra Ferenc Múzeumban rendeztek számára. Több műve található a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. (ML, Éber, Sz.Z.: Műv.-1973/8)

Tanulmányait Budapesten végezte, ahol Ferenczy Károly és Hegedűs László voltak a mesterei. 1910-ben Szegeden telepedett le. Első szegedi bemutatkozása 1919-ben történt. Hol melegen vöröslő, hol ezüstös finom színekkel festett vásznai a nagybányai mesterek, elsősorban Ferenczy Károly festészetének tanulságairól vallanak. Emlékkiállítását 1968-ban a Móra Ferenc Múzeumban, a következő évben pedig a MNG rendezte meg. 1973-ban a szegedi Művészklubban rendeztek emlékére kiállítást. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1945.; Szuromi Pál: Nyugtalan tájakon. Dinnyés Ferenc emlékezete. Művészet, 1987. 1.

Festő. Tanulmányait Bp.-en végezte, s ugyanott állította ki a pointillizmus felé hajló impresszionista táj- és arcképeit. Többször szerepelt a bécsi Sezessionban. Később Szegeden telepedett le. 1927-ben kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Több képe található a szegedi Móra Ferenc-múzeumban, ahol 1960-ban rendezték meg emlékkiállítását.

Festő. Budapesten végezte tanulmányait. Táj- és arcképeket állított ki Budapesten, 1927. koll. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Szegeden él. Pointillizmus felé hajló impresszionista.