Festmenyek.hu+(3630)1999-441

Festő és grafikus. Művészeti tanulmányait az osztrák fővárosban kezdte. Ezt követően a Munkácsy mellett Párizsban töltött ösztöndíjas időszaka után, bécsi évtizedeiben nyaranta rendszeresen az Alföldön, jobbára Szentesen dolgozott. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített festményeivel tűnt fel a fővárosi Műcsarnokban. 1904-ben Bécsből meghívták a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak. Számos kiváló festőművész tanítómestereként tartják számon. 1918 nyarán a nagybányai művésztelepen dolgozott, 1921-1932 között pedig a kecskeméti művésztelep tanára és vezetőjeként működött. 1882-ben "Csárdai jelenet" című képére Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Párizsban "Menekülő" című képét bronzéremmel tüntették ki. Munkásságának későbbi szakaszában többnyire humoros tartalmú, népies életképeket alkotott és karakteres alakos színes-rézkarcokat készített. Illusztrálással is foglalkozott. Gyanús alak, Osztozkodás című fő műve, a Panem! című kompozíció a Magyar Nemzeti Galériában talált otthonra. Az utóbbi a magyar kritikai realizmus egyik jelentős alkotása. Korai munkáját, a Petőfi a nép között, valamint a Petőfi a táborban c. képét a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Ezen kívül alkotásai különböző vidéki múzeumokban, külföldi képtárakban és magángyűjteményekben kaptak helyet. (Éber, KM, Új Idők Lexikona, ML)

Festő, grafikus. Bécsben és Párizsban tanult, majd 1904-ig Bécsben működött. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített festményeivel tűnt fel a fővárosi Műcsarnokban. Számos illusztrációt is készített. 1904-ben Bécsből meghívták a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára tanárnak. Számos kiváló festőművész tanítómestereként tartják számon. 1918-ban dolgozott a nagybányai művésztelepen is. 1921-től a kecskeméti művésztelep tanára és vezetőjeként tevékenykedett. 1882-ben "Csárdai jelenet" c. képére Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Párizsban "Menekülő" c. képét bronzéremmel tüntették ki. Munkásságának későbbi szakaszában többnyire humoros tartalmú, népies életképeket festett, és karakteres alakos színes-rézkarcokat készített. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában, különböző vidéki múzeumokban és magángyűjteményekben. (Éber)

Bécsben és Párizsban tanult. Főiskolai tanár. Népéletképeket, történelmi zsánerképeket festett naturalista stílusban. Fő műve a Panem c. alkotás (Magyar Nemzeti Galéria) a magyar kritikai realizmus jellegzetes műve. Közismertek Petőfi a nép között és Petőfi a táborban c. képei is (MNG). Csárdai jelenet c. képe 1882-ben Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Menekülők c. képével Párizsban bronzérmet nyert. Utóbb népieskedő, humoros tartalmú életképeket festett. 1912-től a kecskeméti művésztelep vezetője volt. - Irod.: Nagy László: Révész Imre emlékének. Kiskunság. 1955. 2. sz. - MK

Festő. Bécsben és Párizsban tanult, majd Bécsben élt. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnt fel a Műcsarnokban. 1882-ben Csárdai jelenet c. képe Munkácsy-díjat kapott, 1889-ben Párizsban Menekülő c. képét bronzéremmel tüntették ki. Számos illusztrációt is rajzolt. 1904-ben meghívták a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak, s ily minőségben 1921-től a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Gyanús alak, Osztozkodás s fő műve, a Panem! c. kompozíció a Nemz. Gal. tulajdonában van. Az utóbbi a magyar kritikai realizmus egyik jelentős alkotása, mely az agrárproletariátus nyomorára hívja fel a figyelmet. Korai művét, a Petőfi a nép között, valamint a Petőfi a táborban c. képét a Petőfi-múzeumban őrzik. Pályájának későbbi szakaszában humoros tartalmú, népies életképeket festett.

Festő. Bécsben és Párisban tanult s a magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnik fel a Műcsarnokban (Csárdai jelenet, Petőfi a csárdában, Panem stb.). Számos illusztrációt is rajzolt. 1904-ben Bécsből meghívták Budapestre a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak s ily minőségben 1921 óta vezetője a kecskeméti művésztelepnek.