Festmenyek.hu+(3630)1999-441

Udvari, 1907 – Budapest 1995.<br /> Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton, a firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1957-77 között többször megfordult a kecskeméti művészkolónián. 1930 tavaszán tizenhat festménnyel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nevezetű seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Számos bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12, KM)<br />

Udvari, 1907 – <br /> Festő, grafikus. Egy évig Budapesten Krivátsy-Szücs György festőiskolájában tanult, majd a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János irányításával képezte magát. Vaszary főként átütő gazdag színeivel, konstruktív szerkesztési módjával, Réti pedig egyéniségének és művészetének finom líraiságával hatott rá. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-1932-ben Olaszországban járt tanulmányúton. A firenzei akadémián folytatott tanulmányokat, majd Rómában és Palermóban dolgozott. 1930 tavaszán – 16 képpel szerepelt Firenzében, a „IV. Mostra Regionale d’arte Toscana” nev. seregszemlén. 1932-ben a Nemzeti Szalonban volt kollektív kiállítása, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatot. Több bemutatója volt a Ferencvárosi Pincetárlatban (1971, 1973, 1975, 1976). A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Jelentősek faintarziás művei. (ML, MÉ, K.Z.: Műv. 1967/12)<br />

Udvari, 1907. – <br /> Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Vaszary János tanítványa. 1920 óta szerepel kiállításokon. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. 1930-1930-ben Olaszországban volt tanulmányúton. Többek között a Fényes Adolf Teremben (1963), az I. ker. Tanács Művelődési Házában (1969), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976) és Kisvárdán (1976) rendezett kiállítást. Számos, megbízásból készült műve közintézmények belső falán található. Jelentősek faintarziás művei. 1983 februárjában a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett nagyszabású tárlaton mutatta be alkotásait. – Irod.: Szij Rezső: Ágh-Ajkelin Lajos. Kisvárda 1976. – P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985<br />

Udvardi, 1907. febr. 12. - <br /> Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki.<br />

Udvardi, 1907. febr. 12. - <br /> Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. 1930-32-ben Olaszo.-ban volt tanulmányúton. A természeti látványból kiinduló konstruktivista törekvés jellemzi. Faintarziával is kísérletezik. 1963-ban a Fényes Adolf-teremben állított ki.<br />

Udvari, 1907<br /> A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Réti István növendéke volt, majd nagyobb tanulmányutat tett Olaszországban. 1920 óta szerepel kiállításokon, 1930-ban Firenzében, 1932-ben a Nemzeti Szalonban mutatkozott be nagyobb anyaggal. A negyvenes-ötvenes években betegsége miatt korlátozottan dolgozott, csak a hatvanas évektől szaporodtak meg a bemutatói. Azóta mintegy 16 kiállítása volt Budapesten és vidéken, a legjelentősebbek a Fényes Adolf Teremben (1963), a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében (1971, 1973, 1975, 1976, 1978) és a Műcsarnokban (1979). – Művészetének legjellemzőbb tulajdonsága az ötletesség, a természet világának sokoldalú megfigyelése, a különböző anyagok formai- és színhatásának kiaknázása. Az ősi, az elemi utáni nosztalgia hatja át műveit.<br />