Kategóriák

paypal-logo

MPL_logo_miniPostaPont_logo_miniMOL_logo_mini

Művész adatlap

Művész neve: Hegyi György
Születési idő: 1922
Születési hely: Budapest
Alkotásainak száma: 1  db

A művész munkásságát bemutató publikációk:

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert, Barcsay Jenő és Fónyi Géza tanítványa volt. Tanulmányúton járt Itáliában, Izraelben, Francia- és Görögországban. Korán kapcsolatba került Szentendrével, s a szentendrei festészettel. Első önálló kiállítása 1946-ban Kolozsvárott volt. Ezután több itthoni bemutatón vett részt. 1954-ben és 1962-ben Budapesten a Fényes Adolf Teremben szerepelt önálló tárlaton. Németországban és Izraelben is bemutatta alkotásait. Első ismert festményein és grafikáin - Vajda és Barcsay nyomán - a konstruktivizmus és a szürrealizmus hatása tapasztalható (Redőny és fia, Hajó 1947). Egyre jobban eltávolodva a naturális előadásmódtól, az ötvenes évek során alakította ki - először csak kísérletképpen - a táblakép mozaikot. Ezt később mozaik-kollázzsá fejlesztette tovább. Monumentális munkákat (mozaik) is alkotott. (L.S.: Új Műv. 1992/3, MÉ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert, Barcsay Jenő és Fónyi Géza tanítványa volt. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Görögországban, val. Izráelben. Első önálló kiállítása 1946-ban Kolozsváron volt. Ezt követően több hazai bemutatón vett részt. 1954-ben és 1962-ben a Fényes Adolf Teremben volt önálló kiállítása. Németországban és Izráelben is szerepelt műveivel. Festői formanyelve erősen magán viseli a mozaiktechnika iránti vonzódását. Stílusát architektonikus megjelenítés jellemzi. (MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára

1946-1951 között Berény Róbert, Barcsay Jenő és Fónyi Géza növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton Francia-, Olasz- és Görögországban, valamint Izraelben járt. Első önálló tárlata 1946-ban volt Kolozsvárott. A Fényes Adolf Teremben (1954, 1962), Izraelben (1967), Szentendrén (1972), Zalaegerszegen (1974), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1975), Hajdúböszörményben és az NDK-ban (1976) állított ki. - Festői formanyelve erősen magán viseli a mozaiktechnika iránti vonzódását. Stílusát architektonikus megjelenés jellemzi. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művészeti lexikon I-IV.

Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert, Barcsay Jenő és Fónyi Géza növendékeként 1951-ben fejezte be. 1946 óta kiállító művész. 1954-ben és 1962-ben a Fényes Adolf-teremben önálló kiállítása volt. Főként mozaikokat készít. (Táncolók, 1951, Egészségügyi Szakszervezet; A város építése, 1952, Dunaújváros; Női figura, 1960, Madách Színház; Pécsváros-Mecsek, 1962, Pécs-Mecsekalja; Felvonulók, 1965, Pápa, MSZMP Székház).

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek

Festő, grafikus. 1951-ben fejezte be a főiskolát Berény Róbert, Barcsay Jenő és Fónyi Géza irányításával. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Görögországban, megfordult Izraelben, az NDK-ban és Bulgáriában. Első önálló tárlata 1946-ban Kolozsvárott volt, ezt követően a Fényes Adolf Teremben (1954, 1962), a Csók Galériában (1967), Szentendrén (1972, 1982), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1975), Dunaújvárosban (1980), a Nemzeti Galériában (1981), Győrött és Salgótarjában (1982) állított ki. Önálló anyaggal szerepelt Izraelben (1964), az NDK-ban (1976), Nyugat-Berlinben (1977) és az NSZK-ban (1981). - Festői formanyelve erősen magán viseli a mozaiktechnika iránti vonzódását; stílusát architektonikus megjelenítés, a látvány dekoratív átírása jellemzi. Témái főként a tájjal, a városképpel kapcsolatosak. Kisméretű mozaikjaiban találóan ötvöződik a játékosság és a monumentalitás iránti érzék. Több murális munkája került kivitelezésre.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.

Festő, mozaikművész.<br /> 1946-50: MKF, mesterei: Berény Róbert, Barcsay Jenő, Fónyi Géza. Az Európai Iskola fiataljai közé tartozik. Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában, a Szovjetunióban és Izraelben járt tanulmányúton. 1964-től tagja a régi Szentendrei Művésztelepnek. Habár táblaképei és grafikái egész életművén keresztül folyamatosan készülnek, a művészt leginkább mozaikjaik és újabb üvegablakai tették híressé. A korábban monumentális műfajként elkönyvelt mozaikművészetet átértelmezve sorozatban készíti táblaképméretű mozaikjait. Üveg ablakainak formarendje nagyvonalú. Muráliái, melyeken közérthető szimbolikára törekszik, igényesen közvetítik humanista meggyőződését.<br /> Ek: 1945: Vasas Szakszervezet Székh., Kolozsvár; 1954: Fényes A. T.; 1962: Fényes A. T.; 1964: Bet. Sokolov, Tel-Aviv; 1967: Csók G.; 1972: Művésztelepi G., Szentendre (kat.); 1975: Képcsarnok, Zalaegerszeg; KKI Dorottya u. G.; 1976: Magyar Kultúra H., Berlin (NDK); 1977: Tv-székh., Nyugat-Berlin; 1980: KPVDSZ Műv. H., Tatabánya; 1981: Vegyipari Művek, Sajószentpéter; MNG Műhely Kiállítás; Plevisast G., Hamburg; 1982: Művésztelepi G., Szentendre (kat.); Képcsarnok, Salgótarján; Xantus J. M., Győr; 1984: Iskolag., Csepel; 1985: Városháza M., Nahariya (IZR); Műhely G., Szentendre; 1986: II. kerületi Népfront (Végh Andrással); 1988: Szőnyi I. T., Miskolc, 1990: Vizualart Alkotóközösség G.; 1992: Ferenczy M., Szentendre (gyűjt. kat.); 1995: Újlipótvárosi Klubg.; 1996: Thermal Hotel Aquincum G.; 1997: Körmendi G.; 1999: Újlipótvárosi Klubg.<br /> Vcsk: 1947: VIT Kiállítás, Prága; 1948: Látszat és látvány, Európai Iskola G. (Üllői út); 1948-1988 között mintegy 40 kiállítás a II. kerületi művészekkel, 1949-től 40 éven át a Műcsarnok országos és nemzetközi tárlatain gyakran szerepelt, a 60-as évek közepétől 20 éven át rendszeresen részt vett a Pest megyei tárlatokon és a szentendrei művészet egyéb seregszemléin. 1980: Szentendrei művészet, MNG; 1985: Európai Iskola Kiállítás, Műhely G., Szentendre; 1986: Szentendrei művészek tárlata, Erdész G., Szentendre; 1996: Kunstmesse, Bázel; 1997: Diaszpóra és művészet, Zsidó M.; 1998: Körmendi-Csák Gyűjtemény, Szolnoki G., Szolnok.<br /> Mk: Cfati M., Cfat (IZR); Ferencyz M., Szentendre; FK; Jad Vasem M., Jeruzsálem; Karikatúra M., Gavarovo (BG); Kazanlak (BG); M., Sipka (BG), MNG, PIM; Sárospataki Képtár, Sárospatak; Zsidó M. és Lvtár; Xantus J. M., Győr.<br /> Km: Táncolók (mozaik, 1951, Bp., Orvos Szakszervezet Színházterme); Építés (mozaik, 1952, Dunaújváros); Hajdúk (mozaik, 1952, Hajdúnánás Rác Andrással közösen); Thália (mozaik, 1960, Bp., Madách Színház); Furulyázó fiú, Ülő leány (mozaik, 1962, Pécs, legényszállás); Felvonuló (mozaik, 1965, Pápa, Pártház); Padlódísz (mozaik, 1966, Budafok, SZTK-rendelő); Zene (mozaik, 1968, Bp., Martos F. Kollégium klubja); Leány kosárral (mozaik, 1969, Bp., EGYT-bejárat); Beat-ikon (filc-mozaik, 1971, Bp., Vízivárosi Pinceklub, megsemmisült); Leány szalaggal (mozaik, 1972, Bp., Marczibányi Téri Ifj. H.); Figurális kompozíció (mozaik, 1973, Rétság, Globus Nyomda homlokzata); térelválasztó (mozaik, 1974, Szentendre, Pest Megyei Művelődési Közp. Kvtára); Hullámok (mozaik, 1977. Bp., Békásmegyeri Víművek), Szentendre Fő tér (mozaik, 1978, Tápiógyöngye, Ált. Isk.); Lángok (mozaik, 1978. Tápiógyöngye, Kultúrh.); Kompozíció (mozaik, 1979, Leninorszgk, a gyár kultúrterme); Lenin (mozaik, 1980, Bp., Csőszerelőipari Vállalat); Schönberger Armand sírköve (mozaik, 1981, Bp., Dunaújváros, eszpresszó); Felvonuló II. (mozaik, 1984, Bp., Pest Megyei Rendőrkapitányság Aradi utcai székháza); Kompozíció (mozaik, 1987, Dámszentmiklós, házasságkötő t.); Bábuk, mézeskalács-figurák (mozaik, 1987, Újszilvás, Ált. Isk.), Jákob álma (mozaik, 1990, a Tel-Aviv melletti Givat Ayim zsinagóga külső fala); Ötrészes kompozíció (üvegablak, 1998, Szarvas, zsinagóga); A 12 zsidó törzs (üvegablak, 1998, Bp., Scheiber S. Gimn.)<br /> Irod.: Artner T.: Hegyi György kiállítása, SzMűv., 1954. dec.; Láncz S.: Hegyi György, MŰV, 1962/3.; Frank J.: Kiállítási napló, ÉS, 1965; M. Heil O.: Hegyi György kiállítása, MŰV, 1967/3.; Csapó Gy.: A mozaik művészete, Új Tükör, 1974; Sós Zs.: Festés kővel, Új Élet, 1975. nov. 15.; Mucsa A.: (kat. Szentendre, 1982); Sárközi Z.: Hegyi György, MŰV, 1981. aug.; Ember M.: Hegyi György mozaikképei a Nemzeti Galériában, MŰV, 1981.; Csapó Gy.: Hegyi György (monogr.), 1990.; György P.-Pataki G.: Az Európai Iskola, Bp., 1990.; Kiss Joakhim M.: (kat. bev. tan., Szentendre, 1992); Tőkeiné Egry M.: Hegyi György önmagáról (Körmendi Galéria, 1997.) , Prokai G.: Hegyi György és Izrael fiai, Üvegablak az új zsidó gimnáziumban, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1., Dárday N.: A szarvasi zsinagóga Hegyi György üvegablakaival, MI, 1999/2.; Pataki G.-Matits F.: Hegyi György, monogr., 1999 (U.I.-M.F.)